Nem ritka, hogy ez a kérdés hangzik el az orvosi rendelőkben, pedig a felvetés „több sebből vérzik”. 

Ahogy Dr. Baranyai László főorvos, csecsemő, gyermek és felnőtt fül-orr-gégész, audiológus szakorvos mondja, egyrészt azért, mert ha marad egy előző betegségre felírt antibiotikumból, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az orvos által javasolt terápiát idő előtt megszakították, másrészt azért, mert az antibiotikum használatáról soha nem a szülőnek kell döntenie, hanem a kezelőorvosnak.

Photo by Christina Victoria Craft on Unsplash

Sajnálatos tény, hogy az antibiotikumokkal kapcsolatban rengeteg tévhit kering a köztudatban, amelyeket ideje lenne végérvényesen eloszlatni:

1. Semmi értelme antibiotikumot szedni vírusfertőzés esetén: „A közösségbe járó gyerekek légúti megbetegedésének hátterében legtöbbször vírusfertőzés áll, aminek kezeléséhez nincs szükség antibiotikumra. Bakteriális felülfertőződés esetén indokolt lehet a használata, ennek megállapítása azonban mindenképpen szakorvosi feladat” - hangsúlyozza Baranyai doktor.
2. Tüszős mandulagyulladásra, arcüreggyulladásra, középfülgyulladásra vagy hörghurutra írhat antibiotikumot az orvos. A kezelést nem szabad megszakítani akkor sem, ha úgy tűnik, hogy a betegség elmúlt: „A 7 napos antibiotikum-kúrát akkor is tartani kell, ha a láz már 2-3 nap után megszűnik és a fájdalom is csökken. Ha félbemarad az antibiotikumos kezelés, a problémát okozó baktériumok rezisztenssé (azaz ellenállóvá) válhatnak, ami miatt egy újabb fertőzés esetén már csak a korábbinál erősebb gyógyszer bizonyulhat hatásosnak” - figyelmeztet Dr. Baranyai László.
3. Teljesen felesleges tehát antibiotikumot szedni nátha, influenza, netán Covid-fertőzés esetén, az ugyanis ilyenkor hatástalan. Előfordulhat, hogy a vírusfertőzés következtében legyengül a szervezet védekezőképessége, és a talaján bakteriális fertőzés alakul ki. Ilyen esetekben segíthet az antibiotikum, „megelőzésképp” vagy „a biztonság kedvéért” azonban tilos (és teljesen értelmetlen is!) antibiotikumot szedni.
4. Szülőként jó, ha tudjuk, milyen jelek utalhatnak bakteriális felülfertőződésre - ha ezeket tapasztaljuk, érdemes fül-orr-gégészhez fordulni, vagy legalább a gyermekorvost felkeresni: „Ha a gyerek néhány napos hagyományos kezelés után sem érzi magát jobban, a tünetek nem enyhülnek és makacsnak bizonyul a láza is, mindenképpen konzultáljanak orvossal, ahogy akkor is, ha a javulást követően a tünetek visszatérnek, illetve újabb panaszok alakulnak ki” - foglalja össze a szakértő.
5. Azért, mert egy korábbi betegségnél hatásosnak bizonyult, a nagytesónál vagy a szomszéd kisgyereknél bevált, ne döntsünk önhatalmúlag az antibiotikum szedéséről: minden esetben bízzuk hozzáértőre és az adagolással kapcsolatban is kövessük a tanácsait! Ha kérdésünk vagy kétségünk lenne, mindenképpen egyeztessünk az orvossal!

Mi az az antibiotikum?

Az antibiotikum olyan gombák vagy baktériumok által termelt, illetve szintetikusan előállított anyag, amely gátolja más baktériumok szaporodását vagy elpusztítja azokat. Célzott antibiotikumos kezeléshez tenyésztésre is szükség lehet, így a szakemberek pontos képet kapnak arról, hogy milyen kórokozóval állnak szemben.