A Covid-fertőzésben sok más mellett az az igazán veszélyes, hogy lezajlása után különböző súlyosságú szövődményeket hagyhat maga után, függetlenül attól, hogy maga a megbetegedés milyen lefolyású volt, illetve hogy fennállt-e valamilyen alapbetegség. 

Ezt saját bőrén tapasztalta Ági is, aki viszonylag könnyen vészelte át a koronavírus-fertőzést: „2 napig lázas voltam és kicsit be volt dugulva az orrom, azután pár napig semminek sem éreztem az ízét. Az alvásigényem is jelentősen megnőtt, de ezeken kívül mást nem okozott nálam a vírus, amit valószínűleg a kisfiam hozott haza az iskolából. Szerencsére ő még nálam is könnyebben viselte, a férjem pedig - csodával határos módon - meg sem fertőződött." 

Kép forrása: @unitednations

„Hiába a negatív teszt, nem gyógyultam meg teljesen!”

Miután Áginak és a kisfiának is örömteli eredménnyel zárult a második tesztje, szép lassan visszatért minden a régi kerékvágásba. „A kisfiam újra járhatott iskolába, én pedig visszatértem a munkahelyemre. Az első héten nagyon fáradékony voltam, már ebédidőben számolni kezdtem az órákat, hogy mikor mehetek haza, úgy tűnt, soha nem ér véget a munkaidőm és semmire sem vágytam jobban, csak hogy kicsit lepihenhessek. Emiatt kezdetben az amúgy rendszeres edzést is kihagytam, később azonban újra elkezdtem sportolni, mert nem akartam nagyon kiesni a gyakorlatból” - meséli Ági, aki álmában sem gondolta, hogy a helyzet rosszabbra fordulhat.

A fáradékonysága lassan ugyan, de végre elillalant, a helyére azonban jött más, még nehezebben viselhető kellemetlenség: egyik reggel úgy kelt fel, hogy szédült - máskor is megesett már ilyesmi, azt hitte, a reggeli kávé helyre tesz mindent, a várt hatás azonban elmaradt. „Egész nap forgott velem a világ, s ez a rossz érzés még jó darabig velem maradt. Nagyon ijesztő volt, ezért felhívtam az orvosomat. Próbált megnyugtatni, hogy a Covid után ez is belefér, a biztonság kedvéért azonban azt javasolta, hogy végeztessek el pár speciális laborvizsgálatot és keressek fel egy belgyógyászt. Megmondom őszintén, nem szeretek orvoshoz járni, de most nem halogattam a vizsgálatokat, mert szerettem volna mielőbb megoldást találni a zavaró és igen kitartó szédülésre" - emlékszik vissza Ági.

Szerencsére a dolgok jól alakultak: „A vérvétel eredménye nem mutatott semmilyen eltérést és a belgyógyász is rendben talált mindent, vagyis nem maradt vissza semmilyen szövődmény a betegségből, a szervezetem regenerálására azonban több figyelmet kellett fordítanom. Megfogadtam az orvos tanácsait, és szép lassan - több hét alatt! - helyrejöttem, ehhez viszont lassítanom kellett a tempón, amit magamnak diktáltam. Rájöttem, hogy tényleg nem szabad sürgetni a gyógyulást, és csak fokozatosan szabad terhelni a szervezetet. Én elkövettem azt a hibát, hogy mindent ugyanúgy akartam csinálni, mint a Covid előtt, pedig a testem még nem állt készen a fokozott terhelésre és a pörgős mindennapokra" - látja be Ági, aki a negatív teszt láttán egészen biztos volt benne, hogy hosszú időre elfelejthetik a koronavírust, azonban a java csak ezután jött. 

https://menoke.cafeblog.hu/2020/03/25/pozitiv-lett-a-koronavirus-tesztem-itthon-gyogyulok-mindent-elmeselek-rola/

Hogy látja az orvos?

„A lezajlott koronavírus-fertőzés utáni szűrővizsgálatokra azért van nagy szükség, mert a betegséget követően igen szerteágazó problémák alakulhatnak ki a szervezetben akkor is, ha a páciensnek nem volt alapbetegsége” - mondja a Menőkének Dr. Spányik András, majd hozzáteszi, hogy a szövődmények egy része már a betegség akut szakaszában is felütheti a fejét, jó pár olyan is van azonban, amelyik - ahogy Ágival is történt - a fertőzés lezajlását követően okoz gondot.

A gyógyulást követő orvosi vizsgálat - amelyre a szakértő szerint a PCR-tesztet követő 3-4. hét után érdemes sort keríteni - lehetőséget nyújt arra, hogy a szakemberek a komolyabb Covid-szövődmények közül kizárják a szívizomgyulladást, a szívizom károsodását vagy bármilyen fokú szív-érintettséget, amire szintén igaz, hogy nem csak a fertőzés alatt, hanem a betegség lezajlása után is jelentkezhet. „Többek között ezért is nagyon lényeges, hogy a fizikai megterhelés és a sportolás csak fokozatosan váljon újra a mindennapok részévé a gyógyulás után, ha ez mégsem megy zökkenőmentesen, mindenképpen érdemes kardiológussal konzultálni” - teszi hozzá Dr. Spányik András.

A fent említett szövődményen kívül visszamaradhat számos kevésbé ijesztő probléma is, amelyek időben történt felismerése és kezelése nagyban növeli az egészség visszanyerésének esélyét. „Viszonylag gyakori szövődmény a koronavírus-fertőzés alatt az erek belhártyájának károsodása, ami növelheti a vérrögképződés és a trombózis kialakulásának kockázatát, leginkább azoknál a pácienseknél, akiknél jelen van valamilyen genetikai véralvadási zavar vagy fokozott véralvadási hajlam, illetve a kórelőzményben szerepel korábbi vérrögképződés, netán tüdőembólia, szívinfarktus vagy stroke. Ilyen esetekben is ajánlott konzultálni a háziorvossal vagy szakorvossal” - veszi sorba Spányik doktor a teljesség igénye nélkül azokat a problémákat, amelyek a Covid-fertőzés után beárnyékolhatják a hétköznapokat.

https://menoke.cafeblog.hu/2020/04/28/koronavirus-nem-5-percre-se-ugorjon-fel-a-nagyi/

Nem csak a testet, a lelket is megviseli!

A kialakult járványhelyzet önmagában is nagy lelki terhet ró ránk, hiszen van, akit fél a megbetegedéstől, más a szeretteiért aggódik, sokan vannak azonban azok is, akik az egzisztenciájuk és az anyagi biztonságuk elvesztésétől rettegnek. A stressz-szintet jelentősen növelheti egy pozitív koronavírus-teszt, hiszen senki sem tudhatja előre, hogy milyen lefolyású lesz a betegség, illetve hogy visszamarad-e bármilyen szövődmény a gyógyulás után. „Azt, hogy a koronavírus-fertőzés a lélekre is hatással lehet, több kutatás eredménye is megerősíti. Egy friss amerikai vizsgálat szerint rendkívül nagy számban (18%!) alakulnak ki kezelendő pszichiátriai tünetek Covid-fertőzés után olyan pácienseknél is, akik korábban nem küzdöttek pszichés problémákkal. A gyógyulás után depresszió, szorongás vagy alvászavar alakulhat ki, illetve poszt-traumás stressz szindróma jelentkezhet. Ez utóbbi leginkább a kórházban kezelt betegeknél fordul elő, gondoljunk csak bele, milyen ijesztő lehetett számukra az a tény, hogy nem bizonyult elegendőnek az otthoni lábadozás, a kórházban pedig - minden kontaktust elveszítve a külvilággal - »arctalan« orvosok és nővérek vették körül őket, miközben komoly testi kihívásokkal néztek szembe” - mondja végezetül Dr. Spányik András.