Amikor pár héttel ezelőtt mindannyiunk számára világossá vált, hogy a legtöbb, amit a járvány megfékezéséért tehetünk, az az, hogy otthon maradunk, sokan viccelődtek azzal, micsoda bébibummra készülhetünk az év utolsó hónapjaiban. 

Photo by Alicia Petresc on Unsplash

Sokak számítását keresztbehúzta a vírus

Egy világjárvány nyilván soha nem jön jókor, Zoráék azonban nem bánták volna, ha nyerhettek volna pár hetet. „Március 21-re volt időpontunk, hogy hatodszor nekifussunk a lombiknak” - kezdi a történetét Zora, akivel több mint tíz éves barátság fűz össze. „Nagyon bizakodóak voltunk, a dátum, ami hivatalosan is a tavasz kezdete, különösen jó ómennek tűnt, így az eddigieknél is erősebben reménykedtünk benne, hogy végre a mi életünkben is új korszak veheti kezdetét a kudarcok után. Sajnos a koronavírus közbeszólt, és egyelőre azt sem tudjuk, mikorra lesz új időpontunk. Alapvetően pozitívan gondolkodunk a férjemmel, de ezt a nem várt fordulatot mindketten nehezen dolgoztuk fel” - meséli Zora, aki tényleg nem az a magába zuhanós fajta. 

Dr. Tűű László úgy látja, hogy a kijárási korlátozás több okból is nagy galibát okozhatott azoknak a pároknak, akiknek természetes úton nem fogan meg a gyermeke: „Nem csak az hátráltatta őket az elmúlt időszakban, hogy nem zajlottak sem kivizsgálások, sem kezelések, hanem az is, hogy bizonyos - például fertőzések jelenlétét kizáró -vizsgálatok eredményeinek szavatossága lejárhatott, ami miatt egy jó kötegnyit most sokaknál újra el kell végezni, ez pedig óhatatlanul időveszteséget jelent.” Május 4-től szerencsére egyre több helyen - az állami és a magán intézményekben egyaránt - elkezdtek visszatérni a rendelések a régi kerékvágásba, ami Tűű doktor szerint is biztató a párokra nézve.  

Nem kell ahhoz egy cipőben járni másokkal, hogy együttérzők legyünk, egyeseknek mégsem sikerül. Zorának volt olyan kolléganője, aki a szomorúságát látva annyit mondott: „Ha eddig kibírtátok gyerek nélkül, mit számít ez a pár hónap csúszás?!” - hát, ezzel a megjegyzéssel nem sikerült lelket öntenie a barátnőmbe...

Versenyfutás az idővel

A szakértő szerint nem lehet pontosan tudni, hogy hányan érintettek hazánkban a meddőségi problémákban, hiszen nem mindenki fordul orvoshoz, helyette inkább árnyékban marad. „Jelenleg körülbelül minden ötödik párra igaz, hogy termékenységi nehézséggel küzd, fontos kiemelni azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy mindegyiküknél lombik kezelésbe kell kezdeni. Vannak köztük szép számmal olyanok, akiknél életmódváltással rendezhetők az anyagcsere-eltérések, ami a termékenységet is kedvezően befolyásolja” - mondja Tűű doktor, aki kiemelte, hogy az idő több szempontból is kulcsfontosságú tényező, amikor elkezdődik a szakemberek és a pár közötti együttműködés. Nem csak azért, mert a speciális vizsgálatok elvégzése heteket is igénybe vehet és az esetleges életmódváltás hatása sem azonnali, hanem azért is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi idős a leendő anyuka. 

„Általánosságban azt szokták mondani, hogy 1 év sikertelen próbálkozás után tanácsos orvoshoz fordulni, ami egy 28-30 év körüli hölgy esetében valóban helytálló, a negyedik ikszhez közeledve véleményem szerint nem szabadna ennyit várni” - hívja fel a figyelmet a reprodukciós endokrinológiában jártas szakorvos. Szerinte a siker érdekében lényeges az is, hogy egyszerre több szakterület orvosa „vegye kezelésbe” a babára vágyókat, és az orvosok csapatként dolgozzák ki a személyre szabott stratégiát. A szakértő kiemeli, hogy egyre több esetben derül fény arra, milyen jelentős szerep jut a táplálkozási szakembereknek, akikre valljuk be, nem sokan gondolnak meddőség esetén. „A testösszetétel optimalizása rendkívül lényeges, ehhez pedig életmódváltásra lehet szükség. A kezdeti sikerek igen látványosak lehetnek, a termékenységi mutatókon azonban körülbelül fél év leforgása alatt érződhet a pozitív változás” - hangsúlyozza a kitartás és a türelem fontosságát Dr. Tűű László.

Húsz-huszonöt évvel ezelőtt, azoknak az újdonsült anyukáknak, akik betöltötték harmincadik életévüket, mikor az első gyermekük született, a kórlapjukra diagnózisként rá kellett írni, hogy „idős először szülő”. Ma ezen csak mosolygunk, régebben viszont teljesen természetesnek számított, hogy az első gyermeküket huszonévesként hozzák világra a nők.

Testi baj, lelki baj

Ahhoz, hogy az orvosok minél pontosabb képet kaphassanak mind a férfi, mind a nő egészségi állapotáról, számos vizsgálatra - laborok, képalkotó vizsgálatok stb. - van szükség, melyek közül kétségkívül megterhelőbbek azok, amiket a leendő anyukán végeznek el. „A férfiak kivizsgálásának első lépése a teljesen fájdalmatlan spermavizsgálat, melynek során eldőlhet például, hogy a kapott paraméterek alapján van-e esély a spontán együttlétből történő fogantatásra. Korábban - még a 2000-es évek elején is - ez a vizsgálat legtöbbször csak azután került szóba, ha a hölgyek már több viziten részt vettek, ma viszont egyszerre veszi kezdetét mindkét fél kivizsgálása” - avat be a kulisszatitkokba Dr. Tűű László, aki szerint ez az eljárás lelkileg is megkönnyíti a pár dolgát.

Az a tény, hogy természetes úton nem fogan meg a baba, komoly terhet róhat a párkapcsolatra, aminek súlyát tovább növelhetik a sikertelen próbálkozások. A szakértő szerint az, hogy a pár egyszerre vág neki a kivizsgálásoknak, erőt ad és összekovácsolja a férfit és a nőt. Ha pedig már a lelki megterhelésnél tartunk, megkérdeztem a szakértőtől azt is, mennyire jellemző, hogy zátonyra futnak azok a kapcsolatok, ahol végül minden igyekezet ellenére sem koronázza siker a próbálkozásokat. A doktor úr tapasztalatai szerint - szerencsére - kevesebbszer válik külön a férfi és a nő útja a gyermektelenség miatt annál, mint ahogy azt sokan gondolják: „Természetesen egyénfüggő, hogy mekkora terhet bír el egy-egy kapcsolat, én a munkám során úgy látom, hogy ahol emiatt kerül sor szakításra, ott többnyire más jellegű kompatibilitás-problémák is fennálltak. A kudarcok nyilván megviselik a feleket, a többség azonban nyitott arra, hogy dolgozzon az egyensúly helyreállításán, és a kapcsolat nem roppan össze a gondok súlya alatt.”

Ha a petevezetők elzáródtak vagy a spermakép annyira gyenge, hogy még az inszemináció sem kecsegtet jó esélyekkel, akkor kerül sor lombikkezelésre. Másik indikációja ennek az, ha többször sem lett eredményes az inszemináció.

Amikor a kevesebb több

Nem csak a meddőségi problémák esetén igaz, hogy sokan hajlamosak azt gondolni, hogy elég besétálni a rendelőbe, ahol aztán az orvosok tálcán kínálják a megoldást. Tűű doktor is úgy véli, hogy ez nem szerencsés hozzáállás, hiszen a pár aktív közreműködésére is szükség van a sikerhez. Nyilván nem ez az egyetlen hiba, amit elkövetnek - sokszor a legnagyobb jószándékkal - azok, akiket megvárat a gólya. „A pároknál előfordul és lassítja az előrelépést az is, ha egyszerre túl sok dolgot tesznek a siker reményében. Hogy konkrét pédával szolgáljak: vannak hölgyek, akik kemény diétával, koplalással és megerőltető edzésekkel terhelik túl a szervezetüket, ami rontja a fogantatás esélyét” - magyarázza a szakértő.

Persze nem csak a párok részéről kerülhet porszem a gépezetbe, van, hogy a segítséget nyújtó orvosok vétik el az irányt. Tűű doktor szerint nem szerencsés, ha egy-egy esetre nem rendszerként tekintenek és túl sok alapterületre bontják azt. Ő a munkája során endokrinológusként szorosan együttműködik például a nőgyógyászokkal és a dietetikusokkal is, az egyes vizsgálati eredményekről rendszeresen konzultálnak is egymással. Zárásképp hozzáteszi, hogy a babára váró pároknak érdemes már azelőtt egészségesebben élni, hogy eljutnának a megfelelő szakemberekhez és belefognának a szükséges vizsgálatok elvégzésébe. Ajánlott odafigyelni az étkezésre - de messziről el kell kerülni az önsanyargató diétákat! - és rendszeresen mozogni, ezek ugyanis sokat nyomnak a latban és akár ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy a pár elkerülhesse a gyógyszeres beavatkozásokat.

A világ más pontjain találhatunk a hazainál hangzatosabb statisztikai adatokkal büszkélkedő termékenységi központokat, nem árt tudni azonban, hogy ezeket a sikereket annak köszönhatően érik el, hogy szigorúan szelektálják a beteganyagot. Magyarországon a szakemberek mindenkinek megadják a lehetőséget a szülővé válásra, még akkor is, ha orvosi szempontból nem tartoznak az optimális esélyű páciensek közé.