Találkozhatnak-e a külön élő szüleikkel az elvált szülők gyerekei? És koronavírus idején lehet-e jegelni a gyerektartás fizetését? A sokakat érintő kérdésekre Dr. Nahm Judit családjogban jártas ügyvéd és Győri Ildikó pszichológus válaszolt a Menőkének.

Lilla és András válással a hátuk mögött találtak egymásra, kettőjüknek összesen három gyereke van. A koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet náluk is hozott némi átalakulást a láthatásban, igaz, sokakkal ellentétben az ő esetükben pozitív hozadéka van a válsághelyzetnek. Lilla kiskamasz lányai eddig minden második hétvégét töltöttek az apukájukkal, most azonban átálltak a heti váltásra, hogy mindkét szülő kivegye a részét a gyermekfelügyeletből most, hogy az iskolák bezárása miatt jóval több időt töltenek otthon a gyerekek.

Image by Mabel Amber from Pixabay 

Lillának meg sem fordult a fejében, hogy a koronavírusra hivatkozva eltiltsa volt férjét a gyerekektől, sőt: „Azt gondolom, hogy amennyire itthon »veszélyes« nekik, pont annyira »veszélyes« az apukájuknál is. Arról nem is beszélve, hogy jövő héten sokkal jobb fej anyukájuk tudok lenni, mert volt időm nyugalomban lenni, dolgozni, takarítani stb., amit szerintem nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tudom, hogy sokan most játsszák az »atomanyut«, és meg vannak győződve róla, hogy csak ők tudnak vigyázni a gyerekekre ebben a különleges helyzetben, az apukákat pedig alkalmatlannak tartják erre. Szerintem ez csak arra jó, hogy a másiknál fontosabbnak érezzék magukat - értelmetlenül.” András viszont ezen a héten úgy döntött, hogy nem megy a kisfiához, mert a nagymama vigyázott rá, és véletlenül sem szeretnék növelni a kockázatot. „Ha más nem, pénteken elmennek egy nagyot sétálni, az elmaradt találkozást pedig bepótolják máskor” - teszi hozzá Lilla, aki szerint az a legfontosabb, hogy ebben a helyzetben is ésszerűen gondolkozzunk. 

Menjen vagy maradjon?

Hasonlóképp gondolja a témában jártas szakember, Dr. Nahm Judit ügyvéd is, aki bővebben kifejtette a gondolatait a témával kapcsolatban: „Hozzánk is sokan fordulnak a kapcsolattartáshoz kötődő kérdésekkel, amikre nem könnyű választ adni, hiszen nagyon speciális ez a helyzet, amiben most vagyunk. Az igazság az, hogy mindkét felet meg tudom érteni: azokat az anyukákat, akik azt szeretnék, hogy a gyerekük otthon maradjon, és a lehető legkevesebbet jöjjön-menjen, hogy nehogy megfertőződjön vagy továbbadja másoknak a betegséget; de teljesen egyetértek azokkal az apukákkal is, akiknek a járványveszély idején is szükségük van arra, hogy betartsák a kapcsolattartási rendet és találkozhassanak a gyerekükkel” - szögezi le az elején a szakértő, aki szerint most még senki nem tud pontos választ adni arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha valaki nem engedi el a gyermekét a másik szülőhöz.  

„Azt gondolom, hogy jogilag nem indokolt, hogy a gyerekek ne menjenek el kapcsolattartásra, vagyis ha a gyerek nem krónikus beteg és a külön élő szülő nem viszi közösségbe, odafigyel arra, hogy a lehető legkevesebb személlyel érintkezzen és nem járt az utóbbi 2-3 hétben külföldön, akkor nyugodtan elviheti kapcsolattartásra a gyereket, jogilag ugyanis nincs megtiltva, hogy a gyerekek elhagyják az otthonukat” - részletezi Dr. Nahm Judit, majd hozzáteszi, hogy rendkívül lényeges, hogy a kicsik a külön élő szülőnél is részt tudjanak venni a digitális oktatásban. „A legfontosabb, amit a kialakult helyzetben át kell gondolni, hogy tartjuk-e olyan lelkiismeretes szülőnek a másikat, hogy  biztosan nem fogja most plázába vagy más zsúfolt helyre vinni a gyereket. Ha a másik szülő kellően felelősségteljes és együttműködő, akkor érdemes megbeszélni vele ezeket a szabályokat, és a gyereket is elengedhetjük” - tanácsolja az ügyvédnő, aki szerint sajnos a gondozó-nevelő szülő sem tudja kizárni a legnagyobb körültekintés ellenére sem, hogy például a nagybevásárlásból ne vigye haza a fertőzést. „A kollégáktól hallottam már olyan esetről a közelmúltban, hogy egy anyuka nem engedte el a gyerekeket kapcsolattartásra, mert úgy gondolta, hogy az édesapjuk nem tud felelősségteljesen gondoskodni róluk, aztán ő maga lett koronavírusos.”

Jegelhetjük a gyerektartást?

Vannak, akik a sokak szerint elkerülhetetlen gazdasági hanyatlásra hivatkozva már most szeretnék csökkenteni vagy teljes mértékben befagyasztani a gyerektartás fizetését, Dr. Nahm Judit szerint azonban a gyerekeken soha nem szabad spórolni: „A gyerektartás mérséklésére - és nem nullára csökkentésére! - a bírósági gyakorlat szerint is csak tartós jövedelem-visszaesés esetén van lehetőség, egy ilyen átmeneti állapot, amiben most vagyunk, nem ad okot a gyerektartás összegének csökkentésére” - foglalja össze a lényeget a szakértő, aki jól tudja, hogy sokaknak jelentősen csökkent a bevételük vagy elveszítették az állásukat. Elmondta, hogy ilyen esetekben el lehet térni az eredeti megállapodástól, de csakis akkor, ha ehhez a helyzethez megértően áll a gondozó-nevelő szülő. „Előfordulhat, hogy az ő jövedelme is visszaesett, ilyenkor pedig a megszokottnál is nagyobb szüksége lehet a gyerektartásra, hiszen a gyerekekhez kapcsolódó kiadásokat továbbra is fedezni kell.” 

Annak, aki mindezek ellenére úgy dönt, hogy önhatalmúlag csökkenti vagy felfüggeszti a gyerektartás fizetését, tudnia kell, hogy a végrehajtók nem fognak kesztyűs kézzel bánni vele, a gyerektartás-díj ugyanis végrehajtás szempontjából mindig elsőbbséget élvez. Abban is felesleges reménykedni, hogy az inkasszókat leállítják a veszélyhelyzet miatt, a legjobb tehát, ha a szülők egymással egyeztetve, a gyermek érdekeit szem előtt tartva készek arra, hogy kompromisszumot kössenek. A szakember azt tanácsolja, hogy ilyen esetekben mindig rögzítsék, hogy az esetleges változások csak a rendkívüli helyzet végéig tartanak, és azt követően az elmaradások pótlásra kerülnek. „Amennyiben az egyeztetések nem vezetnek közös megállapodáshoz - amit minden esetben célszerű írásba foglalni (e-mail-ben, sms-ben, stb.) -, akkor a későbbi szankciók elkerülése érdekében mindenki tartsa magát a korábbi megállapodásokhoz mind a kapcsolattartás, mind a gyerektartás fizetését illetően” - tanácsolja Dr. Nahm Judit.

A civakodás csak tetézi a bajt

Győri Ildikó pszichológus szerint a válással az a gond, hogy mindenkinek igaza van, de csak részben, az elválás pedig fájdalommal jár. „A fájdalom erős, van, hogy erősebb, mint a logika. Az intenzív érzelmek legtöbbször azt a kérést homályosítják el, hogy az ex-házastársunk érdekeit is vegyük figyelembe. A válás dinamikája sajnos ilyen, és legtöbbször az idő bizonyul a leghatásosabb gyógymódnak. Ahogy egy férfi ismerősöm mondta egyszer, a nő nem adja oda láthatásra a gyereket, a férfi pedig nem ad pénzt” - kezdi a pszichológus, aki szerint ez a harc általában akkor hagy alább, amikor mindkét fél révbe ér, és az új párja mellett ismét biztonságban érzi magát.

„Amíg viszont tart a csata a felek között, előfordulhat, hogy minden adandó alkalmat kihasználnak a láthatás nehezítésére, amire a koronavírus is kiváló okot szolgáltathat. Pedig most az a legfontosabb, hogy a szülők 100%-ban a gyerekek érdekeit nézzék, számukra ugyanis kiemelten fontos a biztonság, amit a koronavírus idején még lényegesebb megteremteni a láthatások biztosításával. Ha nagyon elmérgesedett a helyzet a szülők között, legalább a természetben találkozhassanak, sétáljanak vagy sportoljanak, amíg a rendelet még megengedi ezeket a tevékenységeket. A legjobb megoldás az lenne, ha a koronavírus idejére a két fél felfüggesztené a harcot, hiszen a gyerekek életét amúgy is feldúlta, hogy eltűnt a megszokott napirend, nem mennek óvodába, iskolába, nem látogathatják a nagyszülőket - egyáltalán nem hiányzik most nekik, hogy a szüleik a vírusra hivatkozva még zsarolják is egymást” - hangsúlyozza a szakértő, aki úgy véli, most mindenkinek érdemes lenne félretenni a vitát, és megengedni a gyerekeknek, hogy a másik szülőt is megöleljék.