Kristófnak van egy teljesen egészséges nővére, akivel a babavárás során is minden a legnagyobb rendben volt, így az anyukájuk, Bernadett teljes nyugalommal várta a kisfiút. 

„Eszünkbe se jutott, hogy bármi baj lehet a babával. A családban sem fordult elő korábban semmilyen fejlődési rendellenesség, így emiatt egyáltalán nem izgulutnk. Az első terhességemnél minden rendben zajlott, egeszséges kislányt hoztam a világra. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a következő ilyen nehéz lesz” - kezdi a történetüket Lukács Bernadett, a ma már 5 éves Kristóf anyukája.

Kristóf szívét 4 hetes korában és 6 hónaposan is megműtötték

A várandósság 24. hetéig az orvosok is mindent rendben találtak a kicsivel, igaz, Bernadettet minden áldott nap rosszullétek gyötörték: „Mondtam is, hogy itt valami nincs rendben, de aztán meggyőztem magam, hogy a túlzott anyai aggodalom miatt érzem így. Ahogy az első gyermekünkkel, Kristóffal is elmentünk babamozira. Ott derült ki, hogy valami baj van a szívével, ezért elküldtek minket Budapestre, magzati szívultrahangra. A doktornő ott azt mondta, hogy készüljünk fel a legrosszabbra, mert nagyon sok baja van a baba kicsi szívének. Nem kertelt, elmondta azt is, hogy arra is van esély, hogy még a pocakomban felmegy az angyalokhoz - mindketten hazáig sírtunk Celldömölkig.”

Bernadett azt meséli, hogy az orvosok végig nagyon rendesek voltak velük, ami nagyon sokat jelentett nekik, ahhoz azonban nem volt elég, hogy megnyugodjon: „Magamat okoltam, amiért beteg lett, ugyanis nem tervezett babaként fogant. Az eszemmel tudtam, hogy nem én tehettem róla, mégsem tudtam megbékélni a helyzettel. Pedig erősnek kellett lennem, mert itthon várt a 2 éves kislányom.”

Kristóf ma már pont olyan, mint a többi 5 éves nagyfiú

A hír természetesen nem csak Bernadettéket taglózta le: „A nagyszülőket, a rokonokat és a hozzánk közel álló barátokat is megrémítette, amit az orvosok mondtak, de mindannyian sokat tettek azért, hogy tartsák bennünk a lelket ebben a nehéz helyzetben. Erre akkor volt különösen nagy szükségünk, amikor felajánlották a terhességmegszakítás lehetőségét, amit mi azonnal visszautasítottunk. Úgy döntöttünk, hogy minden erőnkkel harcolni fogunk Kristófért, ameddig csak kell.”

Bernadettet nem sokkal ezután 1 hónapra befektették, de mivel egy magzati szívultrahang után a kardiológus rábólintott, saját felelősségére hazament. „A kislányom a nagyszüleinél volt, a férjem pedig Ausztriában dolgozott, szerettem volna inkább otthon pihenni. Kontrollra persze rendszeresen jártam, az orvosok nagyon odafigyeltek rám és a babánkra is. Kristóf tervezett császármetszéssel jött világra, június 16-án. Aggodalommal és félelemmel telve toltak be a műtőbe, pár másodpercre megmutatták a gyönyörű kisfiunkat, és már vitték is a GOKI-ba, ahova másnap én is átmehettem. Csodaszép kis teremtmény volt, látszott rajta az élni akarás.”

A kisfiút 4 hetes korában és 6 hónaposan is megműtötték, ma pedig már 5 éves nagyfiú, és köszöni, remekül van. Évente járnak ellenőrzésre, de ahogy Bernadett mondja, nem látszik rajta, hogy szívbetegen született, ugyanolyan rosszcsont, mint a vele egykorú óvodások. „Azoknak, akik velünk egy cipőben járnak, és ijesztő hírt kapnak a babájukkal kapcsolatban, azt üzenem, hogy tartsanak ki és soha ne adják fel a reményt. Ezek a gyerekek igazi kis harcosok, elképesztően nagy bennük az élni akarás!”