Világ életemben úgy képzeltem el, hogy lányos anyuka leszek, aztán máshogy alakult, és fiút hozott a gólya. A gondolattal, hogy mégsem kell rózsaszínre festeni a babaszobát, a másodperc töredéke alatt megbarátkoztam, ma pedig egyenesen hálás vagyok az égieknek, hogy nem vált valóra a kiskoromtól dédelgetett elképzelésem...

Hiába írunk szürke hétköznapokat, az óvodában a kislányok többsége úgy érkezik meg, mintha a karneváli időszak kellős közepén járnánk... Lakkcipőben, tüllszoknyában, flitteres pólóban, a fején koronával vagy unikornis-szarvval, a kezében pedig varázspálcával. Kiscsoport ide vagy oda, legtöbbjüknél a szájfény és a körömlakk is amolyan "must have". Linda barátnőm lányos anya, de hozzám hasonlóan nem igazán tud mit kezdeni ezekkel a különös öltözködési szokásokkal, s valahogy az ő ujja sem indul el a lájk gomb felé a Facebookon, amikor az ovistársak anyukája "Körmösnél jártunk" fotót posztol, amin a lényeg az, hogy a kislány manikűrjét is felfrissítették, és újra "egyenkörmöt" visel anya és lánya.

Photo by Spike Allibone on Unsplash

Linda kislánya viszont nap mint nap látja, hogy a többiek lakkozott körömmel járnak-kelnek, és - teljesen érthetően - ő is nekiállt nyúzni az anyukáját, hogy fessék az ő körmeit is. Linda úgy érezte, sarokba szorították, ahogy ő mondja, a saját körmeit is csak "különös alkalmakra" lakkozza ki, így nem tölti el jó érzéssel, ha arra gondol, hogy a három és fél éves kislánya színes és csillogós körmökkel szeretné élni az óvodások mindennapjait. Linda attól tart, hogy ha beadja a derekát, nem kell sok időnek eltelnie, és kislánya majd azért fogja gyötörni, hogy vegyen neki "gyerek szájfényt" vagy hogy az ő szemhéját is kenje be csillogós púderrel. Hogy kiderüljön, vajon a barátnőm - akinek maximálisan megértem az aggodalmait - bolhából csinál-e elefántot, kikértem Győri Ildikó pszichológus, a gyereklelkek ismerőjének véleményét. 

Gyerek legyen vagy mini-felnőtt?

– Teljesen érthető, hogy az anyukát nem hagyja nyugodni a körömlakk-kérdés, ami csak első hallásra banális probléma, valójában ugyanis fontos üzenete van mind a gyerekek, mind a környezet számára. A kicsik 3 éves korukra  már kezdik észlelni a kisfiúk és a kislányok, valamint a férfiak és a nők közötti különbségeket, és az évek múlásával fontossá válik számukra az azonosulás a saját nemükre jellemző vonásokkal. Ebben az életszakaszban is sokat nyom a latban, hogy szülőként milyen nőies vagy férfias tulajdonságokat szeretnénk erősíteni a gyermekünkben, és milyen megjelenésbeli különbségekre szeretnénk irányítani a figyelmüket. Ez megnyilvánul az öltözködésben, a hajviseletben, és napjainkban a gyerekként elkezdett körömlakkozásban, sminkelésben – magyarázza a szakértő, aki szerint nem az a baj, hogy az ovisokat kis felnőtteknek öltöztetik a szüleik, ennek ugyanis akár jó üzenete is lehet: ha egészséges mértékben teszik ezt, ápoltságra és eleganciára nevelhetik a gyerekeket.

– A lényeg ezúttal is a mértékletesség. Lényeges, hogy a mini-felnőttnek öltöztetett gyereknek továbbra is hagyjuk, hogy beleszaladjon a pocsolyába vagy elheveredjen a homokozóban, hiszen ilyenkor ez a fő "foglalkozása", díszlettől és jelmeztől függetlenül.  Ünnepnapokon és különleges alkalmakkor a körömlakkról sem kell azt gondolni, hogy ördögtől való, véleményem szerint azonban körmöshöz vagy kozmetikushoz hordani az ovisokat nagyon korai. Bőven ráérnek erre úgy tíz év múlva, a kamaszkor elején, amikor a hormonális változások amúgy is szükségessé tehetik a szakértő által végzett arckezelést. Kicsi korban tehát nem erőltetném ezeket, mert tudat alatt sajnos azt erősíthetjük a gyerekben, hogy Te csak feldíszítve, kijavítva vagy értékes – teszi hozzá Győri Ildikó, aki szerint mindez akár már kamaszkorban visszaüthet. Fontos hozzátenni, hogy ez nem kizárólag az anyukák és apukák “hibája”, hiszen a gyerekruhák kínálata jelentősen átalakult az utóbbi években, és a nagyobb márkák már a totyogóknak is egészen felnőttes kiegészítőket gyártanak.

– Ebben az életkorban – és még hosszú éveken keresztül – azt a gondolatot kellene elültetnünk a gyerekekben, hogy olyannak szeressék magukat, amilyenek, s hogy a természetes adottságaik teszik őket igazán széppé, nem pedig a színes körmök és a csillogó ajkak. A gyerekekkel már kiscsoportos korban is meg lehet mindent beszélni, így ha felmerül ez a kérdés, magyarázzuk el nekik, hogy bőven ráérnek majd körmöt lakkozni és sminkelni akkor, ha nagyok lesznek, hiszen ezek nélkül is nagyon szépek – bátorítja a Lindához hasonló kétségekkel küzdő anyukákat a pszichológus.