Mindannyian álmodunk, de nem mindannyian emlékszünk az álmainkra. Akik rémálmokkal küzdenek, biztos, hogy nem felejtik el reggelre az éjszaka folyamán átélt élményeket, azok ugyanis rendkívül intenzívek és erős érzelmeket válthatnak ki az érintettekből.

Gaál-Soproni Anita pszichológus segített a Menőkének eligazodni a rémálmok félelmetes világában. Mi most csak kíváncsiságból tettünk látogatást a lélek mélyebb zugaiban, akiket viszont rendszeresen gyötörnek rémálmok, nem maguk választják az “éjszakai kalandot”. Ahogy a szakértőtől megtudtuk, érdemes utánajárni annak, hogy milyen üzenete lehet a szörnyű álmoknak, ez ugyanis nagy segítséget nyújthat abban, hogy megszabaduljunk tőlük, sőt, az önismeretünket is mélyíthetjük.

Photo by Noah Buscher on Unsplash

- Mikortól beszélünk rémálomról: hol húzódik a határ a “rossz álom” és a rémálom között?

- Erre a kérdésre minden ember tudja a választ, akinek valaha volt rémálma. A különbség az álom negatív tartalmának intenzitásában rejlik. A rossz álmok érzelmi hatása kisebb mértékű az egyénre, tartalmában is kevésbé rémisztő, míg a rémálom olyan érzelmi intenzitással járó álom, melyből a legtöbb esetben fel is riad az ember, fizikai tünetek is kísérhetik: verejtékezés, remegés, szaporább légzés, heves szívdobogás stb., és az éjszaka folyamán átéltek gyakran a következő naphangulatára is rátelepszenek. Természetesen a rossz álom is foglalkoztathatja napközben az embert, a rémálom viszont nyomasztja is.

- Mire utalhatnak az álmainkban viszonylag gyakran felbukkanó, kellemetlen motívumok (vizsgahelyzet, menekülés, nyilvános meztelenség stb.)?

- Az álmokban szereplő szituációk, személyek, történetek mind-mind csak az egyén aktuális élethelyzetében, érzelmi és mentális állapotának megfelelően, illetve személyes múltja fényében értelmezhetőek. A fentebb említett motívumok mindegyike egy-egy szorongásos állapotot jelenít meg, ezek a mindennapokban felgyülemlett stressz, feszültség hatására keletkező álmok.

Gyakori az is, hogy az álmok tartalma összefügg valamilyen olyan nehézséggel, aktuális élethelyzettel, mely éppen kiemelten foglalkoztatja a személyt – ilyen lehet például egy fontos vizsga – hiszen az álmok az aktuális lelki, érzelmi állapotot is tükrözik. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb esetben az álom jelentése nem esik egybe annak tartalmával, hanem valami egészen másra utal.

Egy fiatal nő gyakran álmodott például várandóssággal, amire még életkorából adódóan egyáltalán nem állt készen, a babavárás gondolata nem töltötte el jó érzéssel, legtöbbször szorongásokkal telve ébredt. Kezdetben azt hitte, hogy ezek az álmok azt jelentik, hogy fél a teherbeeséstől, esetleg várandós. Egy szakember tanácsára álomnaplót kezdett vezetni, ahova mindig feljegyezte, milyen élethelyzetben álmodja ezeket, így derült ki, hogy ez a visszatérő álom akkor jelentkezett, amikor fontos választási helyzet előtt állt, melyben a döntést “meg kellett szülnie”.

- Mire figyelmeztet, ha valakit rémálmok kínoznak?

- Az álmok a segítőink, és bármennyire is furcsán hangzik, a rémálmok is ezek közé tartoznak. Ha a rémálom visszatérő, akkor érdemes megfigyelni, hogy mihez köthető, milyen élethelyzetben tér vissza, mi előzi meg, vagy mit előz meg egy-egy ilyen álom. Mindenképpen arra figyelmeztetnek, hogy van valamilyen lelki tartalom, probléma, mellyel lehetne, sőt szükségszerű lenne foglalkozni. Figyelmeztet arra is, hogy az érzelmi életünk nincs rendben vagy éppen nagy nyomás, stressz alatt állunk. Egyes mentális betegségekben (hangulatzavarok, poszttraumás stressz betegség stb.) is gyakoribbak a rémálmok, de akár testi betegségek (láz, fájdalommal járó betegségek stb.) következménye is lehet egy-egy rémálom.

- Mikortól érdemes komolyan venni a problémát?

- Ha ezek a rémálmok elkezdik uralni mindennapjainkat, és emiatt az életvezetésben is problémák adódnak – például csökken a munkavégzésünk minősége, a teljesítményünk, a koncentrációs képességünk, romlik a fizikai állapotunk, emberi kapcsolatainkra negatív irányban változnak stb. – nem vehetjük félvállról ezeket a tüneteket!  A visszatérő, gyakran kínzó álmok esetében is érdemes megnéznünk, mi állhat a háttérben. Azt gondolom, hogy minden esetben, amikor felmerül bennünk a kíváncsiság ezen álmok hatására, és van igényünk a változásra, érdemes ezeket az álmokat használnunk élethelyzetünk orvoslására. 

A rémálmok lehetnek “pirosan villogó lámpák”, melyek fokozottan figyelmeztetnek valamire, amit éber állapotban nem veszünk észre, nem tudatosul bennünk, vagy nem szeretnénk, nem merünk vele foglalkozni és ezért jó mélyre “elástuk”. Akkor is érdemes időt és energiát szánnunk a megfejtésükre, ha ezek a rossz vagy rémálmok ugyan csak kisebb mértékben színezik át napközbeni hangulatunkat, de számunkra zavaró, nyomasztó a jelenlétük. Meggyőződésem, hogy mindenképpen érdemes komolyan venni az álmokat, mert segíthetnek megérteni saját magunkat, élethelyzetünket, tényleges gondjainkat.

- Milyen szakember tud segítséget nyújtani abban, hogy az érintettek felülkerekedjenek a rémálmaikon?

- Mivel a rémálmok a legtöbb esetben valamilyen lelki problémát jeleznek, pszichológus, pszichoterapeuta vagy szomnológus (alvásszakértő) segítségét érdemes kérni. Többféle módszer létezik az álmok megértésére, például relaxációs technikák, álomnapló stb., de az álmok üzenetének megfejtését követően, mindenképpen fontos magával a kiváltó problémával foglalkoznunk, melyre az álom felhívja a figyelmünket. Országszerte (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged, Szombathely) találhatók alváslaborok, ahol szakértők segítik az alvászavarban szenvedőknek megtalálni a megfelelő megoldást.

- A lelki kellemetlenségek mellett milyen hatásai lehetnek mindennapjainkra a rémálmoknak?

- A rémálmok másnapján kialvatlanság gyötörheti az embert, hiszen gyakran nem tud visszaaludni, vagy nem mer, nehogy folytatódjanak a rémálmok. Koncentrációs nehézségek, kapcsolati problémák, ingerültség, fizikai problémák és még számos hatása lehet, attól függően, hogy mennyire tudja ezeket kezelni. Súlyosabb esetekben egy, a valóságban átélt traumatikus élményt él át a személy újra és újra álmában, gyakran teljesen ugyanúgy, ahogyan az a valóságban megtörtént. Ez a jelenség poszttraumás stressz zavarra (PTSD) is utalhat. A PTSD nem más, mint egy vagy több traumatikus esemény hatására kialakult, hosszan fennálló betegség, amely a következő tünetekkel járhat: pánikroham, depresszió, viselkedési zavar, alkalmazkodási zavar és a sort még folytathatnánk. Az ebben a betegségben szenvedőknél a traumás élmény érzelmi intenzitása olyannyira erős, hogy az nem csak az alvás során épül be “mindennapjaikba”, hanem sokszor az ébrenlét során is betör a tudatukba.

- Gyerekeket is gyötörhetnek rémálmok vagy ez inkább a felnőttek “kiváltsága”?

- Gyerekeknél is előfordulhat, bár ritkábban. Az ő esetükben is hasonlóról van szó, mint a felnőttek életében: álmaikban az őket ért napközbeni élmények, új impulzusok, esetleges rossz tapasztalatok, traumák, szorongások dolgoznak tovább, jó esetben így túl is tudnak lépni azokon. A kicsik életében bekövetkező nagyobb változások – például testvér érkezése, költözés, családtag elvesztése, válás stb. – következményeként is sűrűsödhetnek a rémálmok, ilyenkor a a stressz és a szorongás fokozódik a gyermek ébrenléti életében, melyek az álmaikban például gonosz manókként térhetnek vissza.