Azt hihetnénk, hogy ha odafigyeltünk az iskolában biológia órán, és aztán otthon megtanultuk a leckét, mindent tudunk testünk működéséről. Erről azonban szó sincs, hiszen a tudósok is egyre több olyan titokról rántják le a leplet, ami ékes bizonyítéka annak, hogy testünk rengeteg csodát rejt magában. Fogadjunk, hogy neked is tudunk újat mondani!

Photo by Ronaldo Oliveira on Unsplash

Agyban nagy

• Amikor úgy érezzük, hogy majd’ felrobban a fejünk, azt hihetnénk, hogy az agyunk fáj. Ez azonban nem igaz, az agyunk ugyanis nem rendelkezik fájdalom-receptorokkal. Komoly munkájának köszönhetően feldolgozza a hozzá érkező információkat, így a fájdalommal kapcsolatos üzenetek is hozzá futnak be, ha azonban magát az agyat megérintenénk, nem éreznénk semmit.
• Bár az agyunk testsúlyunknak mindössze körülbelül 2 százalékát teszi ki, zavartalan működéséhez a szervezet által felvett oxigén csaknem 20 százalékára van szüksége.
• Az egészséges emberi agy 80 százalékát víz teszi ki – ez a nagy folyadékmennyiség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy tökéletesen ellássa a rábízott fontos feladatokat, testünk ,,számítógépeként”.
• Az agyunk sokkal aktívabb tevékenységet folytat éjszaka, miközben álmodunk, mint a nap folyamán bármikor.
• Mindenki álmodik, egy éjszaka folyamán többször is – a kérdés csak az, hogy ebből mennyire emlékszünk az ébredést követően. A tudósok úgy vélik, hogy azok, akik részletesen fel tudják idézni az álmaikat, magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, mint azok, akik azt mondják, hogy sosem szoktak álmodni.
• Agyunk mindent elraktároz, amit az életünk során látunk, hallunk vagy olvasunk, tehát elképesztően nagy mennyiségű információ befogadására van programozva. Az viszont nehézséget az okozhat, hogy elő is hívjuk a memóriánkból mindazt, amit raktároz.
• És ha már az információk előhívásánál tartunk: agyunkban más-más sebességgel ,,közlekednek” a különböző adatok, ezért van az, hogy valami azonnal eszünkbe jut, ha fel akarjuk idézni, míg egy másik információ lehet, hogy csak órák vagy napok múlva fog beugrani.

Az érzékszervek birodalma

• Akárcsak az ujjlenyomatunk, a testillatunk is egyedi és utánozhatatlan. A kutatók megfigyelték, hogy bár némi hasonlóság adódhat, pont ugyanolyan illattal, mint a miénk, nem rendelkezhet senki. Még az egypetéjű ikreké is különböző!
• A nők szaglása sokkal kifinomultabb a férfiakénál, jóval könnyebben felismerik és beazonosítják az illatokat és az ízeket. Az agyuk körülbelül 50 ezer különféle illathoz és szaghoz kapcsolódó információt képes tárolni.
• Amikor túlzottan megtömjük a hasunkat, csökken a hallásunk.
• A legkisebb zaj hallatán is tágulni kezd a pupillánk.
• Bármilyen aktívak is az ízlelőbimbóink, nyál nélkül semminek sem érezhetnénk az ízét.
• Ha valaki egyik szemére elveszíti a látását, akkor a látótere valójában csak 20 százalékkal szűkül, viszont a térlátása odalesz.
• Az időérzékünket csakis az agyunknak köszönhetjük, nem kapcsolódik egyik érzékszervünk működéséhez sem.
• A fülünk és az orrunk életünk végéig növésben van, ezért láthatunk sokszor nagy orrú és nagy fülű idősebb embereket.

Szexre termett

• A szex nemcsak kiváló stresszoldó, hanem bizonyítottan hatásos fájdalomcsillapító is, így jobb, ha senki nem hárítja a párja közeledését fejfájásra hivatkozva!
• Egy egészséges felnőtt férfinek alvás közben akár óránként egy erekciója is lehet.
• A nők csaknem fele élvezetesebbnek tartja a csokievést, mint a szexet.
• Egy átlagos szexuális együttlét körülbelül 15 percig tart: a párok általában mindössze 3-5 percet szánnak az előjátékra, és 10-12 percet a szeretkezésre.
• Az ember mellett a delfinek és egy csimpánzfajta szerelmeskedik az élvezet kedvéért, olyankor is, mikor egyáltalán nem az utódnemzés a cél.
• A férfiak közül meglepően sokan fittyet hánynak az éveik számára: a 70 év fölöttiek több mint 60 százaléka, míg a 80 évnél idősebbek 30 százaléka él aktív nemi életet a párjával.
• Naponta megközelítőleg 400 millió ember szerelmeskedik a világon. Amíg ezt a mondatot végigolvasod, csaknem négyezren jutnak a csúcsra!
• Bár az erekciós problémákat ki lehet küszöbölni speciális gyógyszerekkel, a leggyakoribb szexpanaszt, a korai magömlést továbbra sem tudják ilyen egyszerűen orvosolni.
• Ha a szerelmeskedés során eljut a csúcsra a nő, könnyebben teherbe eshet, az orgazmus során keletkező testnedvek ugyanis segítenek a spermáknak, hogy célba érjenek.

Ez gyerekjáték!

• Bár a legtöbb kisbabának 6-7 hónapos kora körül bújik ki az első foga, növekedése már jóval hamarabb elkezdődik. A legújabb eredmények szerint a fogcsírák már a születés előtt hat hónappal megkezdik útjukat a fogíny felé.
• Minden kisbaba szürkéskék szemszínnel jön a világra, egyrészt azért, mert nem találkoznak az ultraviola sugarakkal az anyukájuk hasában, másrészt azért, mert nem rendelkeznek kellő mértékű melaninnal. Szemük végleges színe csak féléves koruk körül alakul ki.
• Az újszüllöttek és kisbabák pulzusszáma akár a 180-at is elérheti, amiben nincs semmi rendkívüli. Szívveerésük az első születésnapjuk körül kezd a felnőttekéhez közelíteni.
• A gyerekek tavasszal nőnek a leggyorsabban, függetlenül attól, hogy melyik évszakban jöttek a világra.
• A kisbabák igen kezdetleges térdkaláccsal születnek, testüknek ez a része csak 2-6 éves koruk között éri el végleges fejlettségét.
• A májusban érkezett babák születési súlya átlagosan 200 grammal nagyobb, mint bármely más hónapban születetteké.

Csontok, izmok és társaik

• Egy egészséges újszülött 300 csonttal látja meg a napvilágot, de mire felnő, számuk 206-ra csökken.
• A testünkben lévő összes csont egynegyede a lábfejünkben található.
• Testünk legerősebb és legellenállóbb csontja az állkapocscsont.
• Reggelente körülbelül 1 centivel magasabbak vagyunk, mint este, mert a nap végére – a rájuk nehezedő terhelés miatt – összenyomódnak a porcaink.
• Jelentős kalciumhiány esetén csontjaink akár maguktól is eltörhetnek, anélkül, hogy bármilyen sérülés érné őket.
• A farokcsontunk semmilyen funkciót nem lát el, tökéletesen meglennénk nélküle. Ugyanez elmondható a bölcsességfogakról vagy például a vakbelünkről.
• Ha valaki elveszíti a nagylábujját, komoly nehézségekbe ütközhet a járás során, a kislábujj hiányát viszont szinte meg sem érezné, a ma embere ugyanis nem sok hasznát veszi a legkisebb lábujjnak.
• Csak ahhoz, hogy beszéljünk 72 különböző izmot kell mozgásba hoznunk. Ebben a komoly munkában részt vesz a testünk legizmosabb szerve is, ami nem más, mint a nyelvünk.
• Jóval több izom munkájára van szükség ahhoz, hogy összevonjuk a szemöldökünket, mint hogy elmosolyodjunk – már csak ezért is jobb választás a boldogság a mérgelődés helyett.
• Ahhoz hogy egyetlen lépést tegyünk, csaknem 200 izmot kell megmozdítanunk.

+10 érdekesség

• Az arcon lévő szőrzet nő a leggyorsabban – ezt minden férfi alátámasztja, aki rendszeresen borotválkozik. A tudósok szerint, ha egyszer sem szabadulnának meg a borostáiktól, szakálluk 9 méter hosszúra nőne életük végére.
• A nők kétszer annyit pislognak, mint a férfiak.
• Hiába igyekszünk megszabadulni tőle, tudnunk kell, hogy a fülzsír elengedhetetlenül fontos hallószervünk hibátlan működéséhez, akárcsak az orrszőr a szaglószerv zavartalan munkájához.
• A talpunkon körülbelül 500 ezer verejtékmirigy található, amelyek egy nap alatt akár fél liternyi izzadságot is képesek termelni.
• Az életünk során termelt nyálmennyisséggel nagyjából két hatalmas úszómedencét is meg lehetne tölteni.
• A tüsszentéssel távozó levegő elérheti a 160 km/órás sebességet, míg a köhögéssel ,,csak” 100 km/órára gyorsulhat.
• Kezünkön a középső ujjunk körme nő a leggyorsabban, míg a lábkörmök csak fele olyan gyorsan növekszenek, mint a kezeké.
• Életünk során átlagosan 18 kilónyi elhajt hámsejtet veszítünk el – jobb, ha bele sem gondolunk, milyen lenne ezt egyben látni…
• Csak az emberek képesek arra, hogy örömükben sírjanak.
• A gyomrunknak legalább egy órára van szüksége ahhoz, hogy megeméssze a tehéntejet, illetve az abból készült élelmiszereket.