Az influenza még mindig nem tombolta ki magát, ezért nem árt, ha felfrissítjük tudásunkat a témával kapcsolatban, vagy ami ennél is jobb: új információkra teszünk szert.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy mikor kezdődik az influenza, hogy mi a leggyakrabban kialakuló szövődmény, hogy mik a betegség első tünetei, s hogy mit is jelent a gyomorinfluenza, olvass tovább!

Az influenza első jele a torokfájás, ezért ha ezt észleljük, gyanakodnunk kell erre a betegségre? Nem igaz!

Az influenza általában erős fejfájással, kimerültséggel, levertséggel kezdődik, majd rövid időn belül kialakulhat magas láz, hidegráz is. Ha a hőmérő higanyszála 38 fok fölé kúszik, nagy valószínűséggel influenzával állunk szemben, a magas láz ugyanis tipikus kísérőtünetnek számít. Később sajnos torokfájás is nehezítheti a helyzetet, de általában nem ez a betegség első tünete.

Igaz az az állítás, mely szerint a “valódi influenza” nem okoz emésztési problémákat? Igaz!

Az úgynevezett gyomorinfluenza hányingert, hányást, hasmenést, lázat, gyengeséget, ízületi- és izomfájdalmat okoz, mindezért azonban nem az influenzavírus tehető felelőssé. A köztudatban elterjedt elnevezés téves, valójában ugyanis gyomor- vagy bélhurut alakul ki, amit előidézhetnek baktériumok és vírusok is.

Az influenza-járvány kezdete előtt érdemes feltölteni az otthoni gyógyszerkészletet fájdalom- és lázcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel? Erre semmi szükség!

Természetesen jó, ha van otthon valamilyen orvosság a hirtelen jött náthára, a frontátvonulás okozta fejfájásra vagy egyéb panaszokra, az influenza-szezonra azonban nem érdemes tartalékot képezni. Ha elkapjuk a betegséget, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, a szakamber pedig pontosan elmondja, mi segíthet a bajban. Ne állítsunk fel öndiagnózist és ne mi döntsünk a kezelésről sem!

Ha bizonyos időközönként beveszünk valamilyen meghülés elleni gyógyszert, akkor az segíthet távol tartani a vírusokat? Egyáltalán nem igaz!

A náthára, meghülésre kifejlesztett gyógyszereket csak akkor szabad alkalmazni, ha kialakultak a figyelmeztető tünetek – akkor viszont ajánlott minél gyorsabban “akcióba lépni”. Megelőzésre tehát nem használhatók ezek a gyógyszerek, ha viszont rendszeresen fogyasztunk gyümölcsöt, zöldséget, természetes immunerősítőket és vitaminokat, felvértezhetjük immunrendszerünket a betolakodók ellen.

A leggyakoribb szövődmények egyike tényleg a tüdőgyulladás? Sajnos igaz!

Az influenzát követően kialakulhat tüdőgyulladás, leginkább abban az esetben, ha a páciens lábon hordja ki a betegséget. Éppen ezért fontos, hogy ágyban maradjunk és sokat pihenjünk, a szervezetünk munkáját nagyban megkönnyítjük, ha így teszünk. A tüdőgyulladás semmilyen életkorban nem kívánatos, de idősebb korban különösen veszélyes lehet.

Az influenza szempontjából tényleg a november és a december tekinthető kritikusnak? Ez nem így van!

A vírusok terjedését hiba lenne bizonyos hónapokhoz kötni, nagyon sok múlik ugyanis az időjárási viszonyokon. Az alacsony páratartalom és a csípős hideg nem kedvez a vírusoknak, de ugyanez mondható el a napsugarakról is: abban a hideg időszakban, amikor nem takarják sötét felhők a napot, általában lassul a járvány terjedése. A nedves, esős idő és az enyhébb hőmérséklet azonban a kórokozóknak kedveznek, ilyenkor a megbetegedések száma is emelkedni szokott. Amikor a kinti hőmérséklet jóval nulla fok alá süllyed, a legtöbben igyekeznek minél több időt zárt helyen tölteni, ami megint csak a vírusok javát szolgálja.

Valóban csökkenthetjük a fertőzés esélyét, ha tüsszentéskor vagy köhögéskor a szánk elé tesszük a kezünket vagy a zsebkendőnket, és a szokásosnál is sűrűbben mosunk kezet? Teljes mértékben igaz!

Mivel a virus cseppfertőzéssel terjed, útját állhatjuk azzal, ha eltakarjuk a szánkat. Legjobb, ha erre a célra zsebkendőt használunk, és azt azonnal ki is dobjuk a kukába. Nagyon fontos, hogy gyakran mossunk kezet, főleg akkor, ha nem zsebkendőt tartottunk a szánk elé, hiszen a használati tárgyak vagy egymás megérintésével könnyedén továbbadhatjuk a fertőzést. Ha nincs lehetőségünk a gyakori kézmosásra, hordjunk magunkkal kézfertőtlenítő zselét vagy törlőkendőt – ezek praktikus kiszerelésben kaphatók, és egyáltalán nem foglalnak sok helyet a táskánkban. Miután elmúlt a fertőzés, dobjuk el a fogkefénket is, mert a vírusok megtelepedhetnek benne és ismét bejuthatnak a szervezetünkbe. (Akkor is tegyünk így, ha az ajánlott három hónapnál korábban válik aktuálissá a csere!)