Új lakók érkeztek a Budakeszi Vadaspark tavasszal megújult Parasztudvarába, ahol őshonos magyar háziállatokat láthatnak a látogatók. A magyar tarka tehenek, parlagi szamarak, racka juhok és a baromfik mellé most mangalicák költöztek.

Az eddig a régi, a Vadaspark területén kívül lévő Parasztudvarban élő sertések a héten vették birtokba új, és a korábbinál jóval tágasabb kifutójukat. Rögvest neki is láttak felfedezni: jókedvűen turkálgatták az avart, makkot és gilisztát keresve. A megújított Parasztudvarban kialakított otthonuk nagyobb és kényelmesebb, ráadásul a mangalicák érkezésével most már „teljes a létszám” az egykori falusi porták udvarait idéző Parasztudvarban.

A kép forrása: Budakeszi Vadaspark / Surányi Linda

A mangalica Magyarországon

A mangalica hazánkban a XVIII. században terjedt el az őshonos bakonyi sertésfajták és a mai Szerbia területéről érkező sertések, illetve a makkoltatás során a vaddisznókkal történt keveredésüknek köszönhetően. Ebből egy az időjárási viszonyoknak ellenálló, extenzív tartásra alkalmas, ízletes húsú, sok zsírt adó, így komoly gazdasági haszonnal is bíró disznófajta alakult ki. A mangalica a XIX. században kifejezetten divatossá vált. Külföldi vásárokon is kedvelt árucikk volt, a bécsi vásárra lábon hajtották fel az állatokat az Alföldről. Napjainkban a mangalica újra közkedvelt lett, tekintve, hogy „vadabb vérének” köszönhetően a betegségek iránt kevésbé fogékony és ellenállóbb, ráadásul a mostohább körülményeket is jól viseli. Az Országgyűlés 2004-ben – mint védett őshonos és régi magyar állatfajtát – nemzeti kinccsé nyilvánította a mangalicát.