Sokan morognak a hideg és a hóesés miatt, zsörtölődnek, hogy karácsonykor kellett volna esnie, s hogy mekkora nyűg a hólapátolás meg a jégkaparás az autóról reggelente... Ez mind igaz, de kár hagyni, hogy ez elrontsa a kedvünket! 

A télben és abban, hogy hamar sötétedik, szintén sok pozitívum rejlik: az egyik például az, hogy az egész család bevackolhatja magát a kanapéra, és a takaró alatt olvashat habos kakaó, gőzölgő tea vagy forralt bor társaságában, kinek mihez van kedve. Mutatjuk, nálunk melyek a legmenőbb könyvek ezekben a hetekben!

Sándor Erzsi: Anyavalya

„Anyám naplót mesélt nekem. Családot mesélt körém, nagyszülőket, unokatestvéreket, apát. Mindannyiukat felismertem volna, ha szembejönnek velem az utcán vagy betoppannak. Soha nem jött senki.”

Száll a füst. Száll a por és a hamu. A felhőből kibontakozik egy alak, és nyomban beszélni kezd. Egymásba érnek a történetek a moszkvai nagyhercegeket szédítő világszép nagynéniről, egy prolicsaládról, egy értelmetlen brazíliai utazásról és egy még értelmetlenebb hazatérésről. Egy régen elmúlt család tagjairól, egy kispesti házról, egy kalapszalonról, az ítélőképesség hiányáról és persze a deportálásról. A mesélő a konyhában ülve varr, szavai nem kímélnek senkit és semmit, csúfondárosan mutogatnak a szerelemre minden áron, a magányra, a dacosan egyedül vállalt gyerekre, a benne újraéledő álmokra és az önáltatásra. Mondja, egyre csak mondja. Mi hallgatjuk. Temetünk. Sírunk. Röhögünk.

Ha megtetszett, itt találod!

Alice Munro: Egy jóravaló nő szerelme

A ​szerelem áll Alice Munro történeteinek középpontjában: az, hogy mi mindent meg nem tesznek érte az emberek, hogyan viselkednek, ha megszerzik, akire vágytak, hogyan hagyják, hogy elsodorja őket a szenvedély, és milyen árat kell érte fizetniük.

Szereplői, a lányok és a nők Kanada kisebb és nagyobb szigetein, városaiban titkok, hazugságok és elfojtások között élik mindennapjaikat, próbálják megérteni jelenüket, egykori döntéseiket, melyek következményeivel egy életen át küzdenek. Személyiségük varázsa jórészt abból a bátorságból ered, amellyel képesek őszintén szembenézni a múltjukkal, átélni a változás és az elmúlás érzését, hogy előbb vagy utóbb, így vagy úgy valamiféle derűs nyugalommal megbékéljenek sorsukkal.

Ha megtetszett, itt találod!

Pam Johnson-Bennett: Gondolkodj macskául

Sokan gondolják úgy, hogy a macskákat lehetelten megnevelni. Ez azonban tévhit. Ha megtanulunk úgy gondolkodni, mint doromboló kedvencünk, a macskatartás problémamentes és örömteli lesz mind nekünk, mind a háziállatnak.

A kulcs az, hogy megértsük, mit miért tesz a macska, s ezáltal megfelelően kommunikálhassunk vele. Pam Johnson-Bennett elismert macskaviselkedés-szakértő, aki könyvében a macskatartáshoz kapcsolódó valamennyi témával foglalkozik az állatorvos kiválasztásától kezdve az állat táplálásáig vagy éppen a játék fontosságáig. Mindeközben számos praktikus ötletet, fortélyt és játékterápiás technikát is megoszt olvasóival, így a Gondolkodj macskául valóban nélkülözhetetlen kézikönyv minden macskatartó számára, aki azt szeretné, hogy még több elégedett dorombolás töltse be az otthonát.

Ha megtetszett, itt találod!

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

„Ha legközelebb a parkban sétálsz, állj meg egy pillanatra és tedd fel magadnak a kérdést: Mit lát ez a nárcisz? És milyen illatokat érez a fű? Érints meg egy tölgyfalevelet, és gondolj arra, hogy a fa emlékezni fog erre az érintésre.”

Honnan tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor kell összezárulnia? Talán a rovarok parányi lábainak nyomását érzékeli? És miből tudja a cseresznyefa, hogy mikor kell virágba borulnia? Lehet, hogy emlékszik az időjárás változására? Mindannyian csodáljuk a növények káprázatos sokféleségét, most azonban a neves botanikus, Daniel Chamovitz elmagyarázza nekünk, hogy ők miként érzékelik a környező világot: hogyan látják a színeket, mi módon hallanak, miféle időrendhez igazodnak. Megmutatja, miképpen különböztetik meg a „fent”-et és a „lent”-et, miből ismerik fel, hogy egy-egy szomszédjukat falánk rovarok támadták meg, és kideríti, vajon szeretik-e, ha Led Zeppelin-lemezeket játszanak nekik.

A Mit tud a növény? elolvasása után új szemmel tekintünk majd a lépteink nyomán lelapuló fűszálakra, az illatozó virágokra és a fákra, melyeknek árnyékában hűsölünk.

Ha megtetszett, itt találod!

Peter Wohlleben: A természet rejtett hálózata

A természet számtalan meglepetést rejt: a lombos fák befolyásolják a Föld forgását, a darvak akadályozzák a spanyolországi sonkatermelést, a tűlevelű erdők pedig esőt csinálnak. Peter Wohlleben, A fák titkos élete című sikerkönyv szerzője legújabb kötetében – a tőle megszokott eleven mesélőkedvvel – megannyi érdekes és különös példán keresztül mutatja be, milyen bámulatos kölcsönhatás és összjáték zajlik a növények és az állatok között. Hogyan épül fel a természet hatalmas óraműve, melyben minden „fogaskeréknek” megvan a maga helye és szerepe? És mi történik, ha ez a finoman kiegyensúlyozott rendszer megbillen? Mi a jobb: ha az ember „segíti” a természetet, hogy helyreálljon ez az egyensúly, vagy ellenkezőleg, ha békén hagyja?

„Kertünkben nyaranta megszámlálhatatlanul sok nefelejcs virágzik. Kéretlenül benyomulnak a veteményesünkbe is, ahol aztán makacsul megtelepednek. És mivel olyan szépek, többnyire békén hagyjuk őket. A nefelejcs azonban csak azért lehet ilyen sikeres, mert van egy csapat kis szövetségese: a hangyák.

A hangyák nem feltétlenül rajonganak a virágokért, legalábbis nem a szépségükért vannak oda. Sokkal inkább az éhség hajtja őket a virágokhoz, amelyek csak akkor válnak érdekessé számukra, amikor magot hoznak. Tudniillik a magok úgy néznek ki, hogy láttukra a hangyáknak összefut a szájukban a nyál. Kívülről ugyanis egy elaioszóma- (magyarul hangyakalács-) réteg borítja őket, amely olyan, mint egy süteménymorzsa. Az apró állatkák a finomságot elrágcsálják, a tulajdonképpeni mag pedig megmarad.” 

Ha megtetszett, itt találod!

A borítóképért Emily Rudolph-nak jár a köszönet, fotójára az Unsplash-en bukkantunk