Azt, hogy "nekünk a papír nem számít" vagy hogy "nem a papírtól fogjuk jobban szeretni egymást", eddig csak olyan pároktól hallottam, akik nem mondták ki a boldogító igent. Én valahogy sosem tudtam "csak egy papír"-ként gondolni a házasságra, vagyis fontosnak éreztem, hogy hivatalosan is összekössük az életünket a férjemmel.

Nem akartunk hatalmas felhajtást, inkább arra törekedtünk, hogy egy családias hangulatú, meghitt ünnepségre kerüljön sor, ahol a családtagjaink és a barátaink jelenlétében húzunk gyűrűt egymás ujjára. Ez annyira jól sikerült, hogy a mulatság csak másnap hajnalban ért véget, vagyis átbuliztuk a nászéjszakánkat... Miután kipihentük a nagy nap fáradalmait, az újdonsült férjem félve kérdezte meg: - Te érzel valami különbséget tegnaphoz képest? Mielőtt bármit válaszoltam volna, mindkettőnkből kitört a nevetés, hiszen egyik napról a másikra nem sokat változott a helyzet, hosszú távon viszont mindenképpen úgy érzem, hogy szorosabb közöttünk a kötelék. 

Túlmutat a szereteten

Meskó Norbert evolúciós pszichológus is úgy véli, hogy a házasság - ha csupán a két ember kapcsolatának pszichológiai aspektusát nézzük - a hosszú távon való elköteleződést jelenti. - Nem csupán a másik „felvállalásáról” van itt szó, hanem a saját döntésemmel való azonosulásról is: arról, hogy kihirdetem ország-világ előtt, hoztam egy döntést, közösen képzelem el az életemet a másikkal. Vállaljuk egymás és mások előtt, hogy közös céljaink vannak, összetartozunk, mi egy pár vagyunk, együtt akarjuk nevelni a gyerekeinket. Ez akkor is megváltoztat egy kapcsolatot, ha nem vesznek tudomást a tartalmáról a felek, és akkor is, ha tisztában vannak vele, és eszerint élnek. Azzal persze egyet értek, hogy nem a papírtól szeretik jobban egymást, de a házasság nem is a szeretetről szól, hanem annál sokkal többről: a szövetségről, amelynek része ugyan a szeretet, de annál jóval többet jelent - fejtette ki véleményét a szakértő.

Ágyon innen, gyűrűn túl

Kíváncsi voltam arra is, hogy látja Meskó Norbert, miként változott napjainkra a házasság értéke: -Általánosságban talán igaz, hogy csorbult a házasságkötés értéke, de nem teljesen biztos, hogy így van. Elmondom, mire gondolok. Régebben több házasság köttetett, mint napjainkban, de régebben a szexuális érintkezés törvényes formája csak a házasságon belül volt elképzelhető, főként a nőknek (egy házasságon kívül született gyereket például „törvénytelennek” tartottak.) Ma már nem kell csak azért összeházasodni, hogy az ember ágyba bújhasson azzal, akit szeret. Ezért, akik csak ezért házasodtak volna össze régebben, most valószínűleg nem is teszik. Ha ez így van, akkor viszont továbbra is kérdés, hogy miért van sokkal több válás napjainkban, mint régen. Ha most, hogy nem kötelező a szex miatt házasodni, miért válnak el mégis sokan? Valószínűleg az emberek jelentős része nem méri fel a párkapcsolati döntései jelentőségét és saját életére gyakorolt következményeit.

Amikor az esküvő a válóok

Bánhegyi Zsófi esküvőszervező szerint régen is sokan voltak azok, akik csak felesleges papírnak tartották az egybekelést, úgy véli, sokszor azért is idegenkednek az esküvőtől a párok, mert sok rémtörténetet hallanak "lehúzós éttermekről" vagy "kritikán aluli helyszínekről", erre pedig rátesz egy lapáttal az is, hogy a menyasszonyok hajlamosak valótlan dolgokkal riogatni egymást a Facebookon és különböző fórumokon. Ha már Zsófi vállalta, hogy mindenre kendőzetlenül válaszol, nem bírtam megállni, és megkérdeztem: gyakran megesik-e, hogy olyan párok kérik őt fel esküvőszervezésre, ahol csak az egyik fél lelkes a házasságkötést illetően. - Igen, előfordul ilyesmi... Legtöbbször egyébként a menyasszony a "főnök", ő dönt szinte mindenben. Azért szerencsére találkozunk olyanokkal is, akik együtt hozzák meg a döntéseket, ritkább esetben pedig az is megesik, hogy a vőlegény intéz mindent, ő a kapcsolattartó és a döntéshozó - válaszolta Zsófi, akivel (ugyan nem sokszor, de) az is megesett, hogy a pár épp az esküvő szervezése során kapott hajba és szakított. - Jó pár évvel ezelőtt történt, hogy a menyasszony és a vőlegény összetűzésbe került a vendégek létszámát és a költségvetést illetően, ami odáig fajult, hogy még aznap szét is költöztek és lefújták az esküvőt. Ennél is kínosabb volt az, amikor menet közben derült ki a vőlegényről, hogy barátnője van. Jövendőbeli felesége épp a második babájukat várta... Szerencsére azért ez egyáltalán nem mindennapos Zsófiéknál, sőt újabban több pár is úgy döntött, hogy a kerek házassági évforduló alkalmából szeretné megerősíteni a fogadalmát, így egy újabb nagy lagzit tartottak 5-10 év házasság után.

Így látjátok ti

Szoták Heni két kisfiú anyukája és boldog kapcsolatban él a gyerekek apukájával, azonban egyáltalán nem zavarja, hogy a párja nem kísérte oltár elé: - Kislányként én is álmodoztam habos-babos menyasszonyi ruháról és a szőke hercegről, de ez egy idő után elmúlt. Nincs a környezetemben olyan "elrettentő példa", ami miatt nem szeretnék házasságot kötni Istivel, ismerünk viszont olyan párt, ahol esküvő nélkül is 30 éve tart a boldogság. Ráadásul mi nem vagyunk azok a szereplős típusok, a nagy esküvőkön sokszor vendégként is kényelmetlenül érezzük magunkat, nemhogy főszereplőként! Szerencsére ebben is egyet értünk Istivel: megvagyunk mi házasság nélkül is boldogságban. Amikor kiderült, hogy úton van az első kisfiam, a párom anyukája felvetette, hogy mi lenne, ha tartanánk egy gyors esküvőt, ahol csak aláírnánk a papírt aztán együtt vacsoráznánk a családdal - na, erre egyikünk sem vágyott. Ha egy napon meggondolnánk magunkat és mindketten úgy éreznénk, hogy eljött az esküvő ideje, akkor azt majd úgy szeretnénk, hogy ne "csak egy papír", hanem életünk legfontosabb papírja legyen - mesélte a 25 éves Heni.

Albert Rita, aki szintén két kisgyerek büszke anyukája, egész életében arra vágyott, hogy feleség legyen. - Kislányként a babáimmal folyton esküvőset játszottam. Felnőttként nagy szerencsém volt, mert a férjemmel, Andrással szinte az első pillanattól kezdve tudtuk, hogy a mi utunk az, hogy összeházasodjunk és családot alapítsunk. A templomi szertartás alatt, miközben a fogadalmainkat mondtuk, én tényleg azt éreztem, hogy ez a házasság az égben köttetik. Szerintünk egy kapcsolatban az i-re a pontot a házasság teszi fel, így teljesedtünk ki, az esküvő után éreztük azt, hogy a lelkeink egybefonódtak, a kettőből egy lett. Mostanában sokat hallani, hogy a házasságok fele válással végződik, viszont ez azt is jelenti, hogy a házastársak 50%-a együtt öregszik meg. Ez azért nem olyan rossz arány, hogy bárkit is elbizonytalanítson!